A saahirg császár/sah serege

Új fórum, új téma, új birodalom. Ide kérnék hozzászólásokat a sah seregével kapcsolatban.

Én a következőre gondoltam.

Az egyik legfőbb erőt az arisztokráciából képzett katafrakták adnák, ez alapjába véve nagyon hatékony. Vértezet jórészt pikkelyvértezet, zárt sisakkal. fegyverzet két kézzel forgatott kopja, földi nevén kontosz több mint 3 méteres mindkét végén vágó/szúró éllel, egyenes hosszú acélkard, a többi már tetszés szerint. A lovak sztyeppi vérből lettek kinemesítve. Titkos fegyverük pedig a mítikus növény leve, nevezzük egyenlőre szóma(régi hit maradványaként, már-már isteni alakban azonos néven megvan személyesítve). Róluk egyelőre ennyit.

Hát akkor ők viseljék a Hallhatatlanok nevet. Ezt majd írd le a témába a spéci növényi droggal együtt.

A hadseregben nyilván ők tényleges elit. Az ősbirodalmi (keleti kontinens Andalia-i) erők mozgatórugója. Hasonló erőket képezhetnek más Saahirg államokban is, de ők nem feltétlenül kapják meg a "hallhatatlan" jelzőt. Azonban ebben nem vagyok biztos. Ezt a témát tovább kéne fejtegetni még a fórumra.

A hadsereg másik fontos alkotóeleme a fanatikus dervis rendek. Ők már a birodalom alapítsásától jelentős múlttal rendelkeznek. Közöttük több fajta rend létezik. Lényegük, hogy mindnek kötelessége a Fekete Sárkány hitűek védelme és segítése. Működtetnek árvaházakat (jelentős utánpótlás forrásként is felfogható), kórházakat, ételosztókat... egy részük képes a szakrális mágiára, ez és mélységes vallási fanatizmusuk igen veszedelmes ellenfelekké teheti őket. Legjobban talán a Byliosi Tellame Szürke kör lovagjaihoz/paplovagjaihoz, vagy netán a charioni Fénylő Szűz Harcosai lovagrendhez hasonlíthatóak.

A másik birodalmi erő lehetne az a seregtípus melyet a városok illetve szuverénebb városállamok kötelesek kiállítani. Úgy vélem a Fekete Sárkány tanításainak fontos részét képezheti a precízség, és ez megnyilvánulhatna a gyakori és pontos népszámlálásokban. Ez alapján egyfajta adónemként a városok bizonyos időközönként kötelesek lennének egy bizonyos % arányú gyalogos hadosztályt, a saját hagyományaik szerint,a lényeg hogy értsenek a pajzsharchoz, alapvető hadrendhez, illetve az íjhoz. A város állítja ki mellé a kovácsokat, vértkészítőket, fuvarosokat stb. mindenre gondolnak a sorozáskor. Az altisztjeiket ők adják, de az észt(generális) és a szivet(dervisek) már a birodalom adja. Ezek az ifjak a legritkább esetben látják viszont régi otthonukat, ezekre a seregekre volt alapozva a felfedezőháborúk kora, és a mai napig ők képezik az expanziók alapját, mármint azoknak amikor nem az adóztatás meg a pacifikálás(kivéve megszállás esetén) a cél, hanem a megtelepedés. Városi származásúak, értenek is a városi élethez, ha túlélik a letöltendő időt akko alapíthatnak egy kolóniát.

Az előbb említett gyalogregimentek voltak egyébként a felfedező és gyarmatosító háborúk egyik alappillérei haditechnikai szempontból. A katonák tudták, hogy most a saját földjükért harcoltak, lehetne pl. egy engedmény/reform ami lerövidítette a szolgálati időt, így még megveszekedettebben harcolnak a katonák.

Két témába jobban belefolyhatnánk!

Az egyik a dervisek. Hogyan épülnek be a Fekete Sárkány hitrendszerébe? Annyi nyilvánvaló számomra, hogy egyfajta misztikus irányzatot alkothatnak - legalábbis mivel itt is azok voltak, akkor nyilván ott is valami hasonló, persze a Fekete Sárkány alapból egy fura "istenség" emiatt biztos lesznek csavarok a dologban. Illetve elkezdhetnénk 2-3 fontosabb rend megalkotását.

A másik a különféle rabszolgaseregek kérdése? Legyen-e a birodalomban, vagy csak a kapcsolódó államokban, és hogyna is nézzen ez ki?

Dervisek:

Lássunk itt egy kis áttekintést:

A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek.

A szó a perzsa Darwīsh (درویش) szóból ered, melynek jelentése „ajtóban álló”, „vallásos koldus”.

A dervisrendek már elég korán, a 12. században kialakultak az iszlámban, annak ellenére, hogy az iszlám elutasítja a szerzetesi életet.[1] A szúfi derviseket tisztelik tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt.

A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából. A dervisek hagyományos szúfi zenéje pedig a populáris zenébe is belopta magát, legnépszerűbb képviselője az elektronikus zenét szúfi zenével ötvöző világhírű Mercan Dede (aki maga is játszik a hagyományos dervis-hangszereken, a neyen és a bendiren).

A főbb dervisrendek közé tartozik a törökországi bektasi és a mevlevi, az észak-afrikai senussi, a közel-keleti Rifa'i és az iráni quadiri.

Ha ezekből kiindulunk, akkor szerintem a dervisek vallási misztikus jellegét tartsuk meg mi is, persze nem tudom hogy ez a Fekete Sárkány esetében hogyan kéne megnyilvánulni, ebbe Bercinek se ártana beleszólnia.

Annyi bizonyos, hogy a karitatív szerepük mellett, egyfajta békés terjeszkedést folytatnak. Egyrészt térítenek békés módszerekkel, illetve előkészítik a birodalmi terjeszkedést, mint pl. a bektasi dervisek Magyarországon, ugyanis ő egyébként is kifejezetten toleránsak voltak, és a tekkéik(rendházak) hálózataival megalapozták a közigazgatás kiépítését. Önmaguk már csak a miszticizmus miatt is viszonylag zárt, beavatásos rendekként működnek, a hívek tisztelik őket és többségében szeretik is. Egyébként a helyi vallási irányzat mellett léteznek, követelményeik csak a rendtagokra vonatkoznak. Viszont a földön is fennálltak kivételes helyzetek, pl. amikor az iszlám behatolt fekete Afrikába, ott a fetisiszta, animista négereknek a dervis térítők vitték el a civilizáció és a fejlettebb hit vívmányait, és a lakosságot is a rendek alapján szervezték meg, ami fanatikusságnak melegágya lett lásd Szudán, ehhez hasonló esetek nálunk is fennállhatnak.

Rabszolgaseregek:

Szerintem legyenek alapvetően rabszolga seregek. Itt most nyilván, mint társadalmi státuszt (rabszolgát) kell említeni. A gyakorlatban, ha egy ember, rabszolga bekerül egy ilyen rabszolga seregbe, az egy igen nagy előrelépés és dicsőség is egyben. Továbbá azt is el tudom képzelni, hogy rangjuk, tetteik és a seregben letöltött éveik függvényében a rabszolgák felszabadíthatóak és ezt igen gyakran meg is teszik. Sőt a Fekete Sárkány (Akhman al Saah, vagy csak Saah) hite lehetővé teszi majd minden nemzet beolvasztását, asszimilálását a Császári Szövetségbe, így akár megfelelő hőstettek árán viszonylag magasabb világi rangot is kaphatnak.

Felvetül még egy megjegyzés ezzel kapcsolatban. Ha a rabszolga, legyen az bármilyen származású, fajú, nemű(nem tudom, hogy a Fekete Sárkány, hogy áll a nőkkel de témának nem rossz) is legyen, ha egy dervis, vagy pap (?) felfigyel rá, hogy a Fekete Sárkány pártfogolja jogot formálhat, hogy megkezdje kiképzését, kivizsgálását, ha ezek sikertelenek lesznek marad tovább rabszolga és visszakerül ahol eddig is volt. Azonban, ha sikerrel járnak akkor azon nyomban felszabadul Akhman al Saah nevében és vallási rangra emeltetik.

Rabszolgaseregek jelentőségéről:

Ez nyilván a Császárság adott államától függ, hogy mennyire jelentős, de én úgy gondolom, hogy alapvetően meghatározó tényezőként kell említeni. Mind segédcsapatok szempontjából, olykor mint a sereg oszlopainak szempontjából. (nincs jobb a betört rabszolgák frontvonalra vezénylésénél és a velük való ellenséges szárnyak megtörésénél, mivel a veszteség (a császárság, és a hadvezér szempontjából) jóval csekélyebb veszteség, mint ha egy szabadosát vagy elit harcosát vesztené el.

Fajtáik az előbbi tényből kifolyólag ezernyi lehet. Ötletek, elképzelések alternatívák kellenek!

Visszatérve a rabszolgaság és a felszabadítás kérdésére: ha a rabszolga felszabadul és ennek ellenére tovább kíván szolgálni tábornoka (és persze legmagasabb hűbérura a sah) seregében akkor tovább folytathatja azt, mint szabados és ebből kifolyólag további illetményekre jogosult. Magyarul elindulhat (tovább folytathatja útját) a katonai pályán.

Fontos dolog még, hogy rangban a rabszolga katona csak egy másik rabszolga felett állhat. Ez azt jelenti, hogy csak a saját osztagában, hadtestében parancsolhat (ám ezen tisztek körét legtöbbször felszabadított rabszolgák alkottják). Fontos hogy ne keveredjenek ezért a sereg alakulatai és katonái sem mert hamar káoszba fulladhat. A rabszolgák, mindig elvonultan egy külön rabszolga seregeknek kijelölt helyen állomásozik.