Namjao - az Arsan Incho ősi vérvonalából származó jaio (dzsájo - jelentése a Nép) nyelven a következőt jelenti: a Fekete Nap népe. A témát tulajdonképpen rossz topicba nyitottam, mivel Namjao szigete Chentralis kontinensétől Északra terül el és a byliosi felfedezők csak nem régen fedezték fel a vágott, mély fekete szemű, enyhén hegyes fülű, hamuszín bőrű, alacsonyabb, szikárabb termetű nép honát.
A Sziget lakói akkoriban (újcharion szerint 690-ben) el voltak foglalva egymással és ősi viszályaikra épülő, ragadozó társadalmukat meglepetésként érte a byliosi expedíciós flotta. A jaio hadurak és még maga a Sötét Császár is elámult a lenyűgöző sebességgel és ügyességgel hajózó idegeneken. Kétségtelen a tény, hogy Amarro Callosos lovag vezette flotta valóban a Királyi Haditengerészet legjobb és legdicsőbb hajóit vezette Namjao partjaihoz. (egyesek meg merik kockáztatni, hogy ócharioni hajózási technika hatásfokával vetekednek ezen járművek). Callosos lovag meglepve tapasztalta, hogy a benszülöttek (igaz jelentősen eltorzulva és meglehetősen pogány módon),de az Egy Igaz Isten hitét vallják. A felfedezőkkel együtt érkező misszionárius, Luvicios atya ekkor kezdte el az eddigi legalaposabb és pontosabb leírást megírni a Fekete Nap Birodalmáról.
Feljegyzéseiből kiderül, hogy a bennszülöttek hihetetlenül pogány módon több sötét Istenséggel azonosítja az Egyetlen Urat. Továbbiakban kiderül, hogy a birodalmat egymás között felosztó Hadurak irányítják és folyamatos ármánykodásaik a múlt évezredeibe nyúlnak vissza. Emellett nagyon erős helyi hadsereggel rendelkeznek ezek a feudális rétegek. Mágusaik képesek az árnyékfattyakkal való kommunikációra, befolyásolásukra és sötét mágiájukkal igen gyakran az amúgy trópusi égövbe tartozó Namjao éghajlatát sötétbe és árnyékba taszítják, mellyel gyakran igen zord időjárást hozva létre.
Bylios és Namjao között a kapcsolat két évtized után megromlott, mikor is a Királyság jelentős mennyiségű misszionárius csoportot épített ki a partvidéken. A Sötét Császár szakrális szárnyának követői ezt már végképp nem tűrhették el, így befolyásukat felhasználva kirobbantottak a harcok. A háborút a császár és a régi hit mellé álló hadurak indították az új, Tellame-nek nevezett Isten hitét felvett partmenti tartományi hadurak, valamint az őket támogató misszionárius rend az Isten Árnyai ellenében.
A minden egyensúlyt felborító polgárháború, a már megszokottnál is véresebb évtizedeket hozott Namjao történelmében. Úch. sz. 716-ben, Amarro Callosos lovag halálával és Bylios belpolitikai és az ebből fakadó külpolitikai céljainak megváltozásával, a háború jelentős fordulatot vett.
A lázadó hadurak, látván a külső segítség apadását, valamint pozícióik gyengülését a Byliosi Királyi Flotta helyben állomásozó hajóit és kereskedő gályáit, Namjaotól a legközelebb elhelyezkedő Sanguassa Hola avagy a Vérkő szigetére menekültek. Az akció olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a lázadó hadurak, árnypapjaik segítségével, Amarro Callosos megmaradt tisztjei és hajóskapitányai felett átvették a hatalmat. A Hadúri tanács az új flottával és a hozzácsatolt kereskedelmi gályákkal egész uradalmukat átmentettek a Vérkő szigetére.
A következő időszak a Tellame Hadurai néven ismert Vérkő szigeti szövetség hatalmi háborúiról szólt. Az ekkor érkezett majd negyed millió jaio menekült sikeres kolóniát alapított az addig néptelennek számító Vérkő szigeten. Az újabb hatalmi harcokat követően, az elvándorlás, még ekkor sem fejeződött be és további jaio kolóniák telepedtek meg bylios déli tartományaiban és a szigetvilág számos területén.
Fél évszázaddal később a Fekete Nap Császári lobogói jelentek meg a Vérkő sziget környékén, de nem csak ott, hanem kikerülve azt a Szigetvilág déli-keleti részét fenyegetve a Császári inváziós sereg és hajói bukkantak fel.
